Persze semmi új sincs abban, ha az ember pofon egyszerű trükköket vet be a kívánt kép elkészítéséhez, s nem új keletű dolog az sem, hogy elemlámpát, vagy bármely a kezünkbe akadó fényforrást alkalmazunk. Én viszont még soha nem próbálkoztam mobiltelefonnal, vagy tablettel. Úgyhogy tettem egy próbát, íme:
Olyan gyorsan ért véget a nyár, mint ahogy elkezdődött. ...legalább is számomra. A változékony időjárás megnehezítette a napjaimat, és nem is fényképeztem túl sokat ide a blogra. Próbálom ezt majd pótolni.
Egy dolgot szeretek a kihalt laktanyákban. Érdekes látni, ahogy a természet visszaveszi azt, ami az övé. És egy dolgot nem szeretek bennük, azt hogy mennyire szétloptak és romboltak mindent. Pár hangulatkép a galériában:
Érdekes belevágni nagylátószöggel egy légi bemutató fotózásába, habár engem jobban hajt az, hogy az emberek szemszögéből fogalmazzam meg a mondanivalómat, vagy tudósítsak egy sporteseményről. Azt már előre tudtam, hogy nagy tömeg lesz, ami sok lehetőséget hozhat, de meg is nehezítheti a dolgom. A képsorozat nem teljes, a délutáni autós bemutatóról nem készítettem képeket.
Aki szeretné közelebbről, és teljesen más látószögből megnézni az eseményeket, annak ajánlom ennek az oldalnak a képeit figyelmébe.
Ma reggel iszogatom a kávémat a teraszon, és látom, hogy egy anyuka sétál két fiú gyermekével a lakótelepi parkoló járdáján. A "törpék" szaladnak egyik kocsitól a másikig, és hangosan kiáltják az autók márkáját egymás után.
- Fooord!
- Pözsóóóóó!
- Opeeeel!
- Fooord!
Majd megtorpannak egy fekete Audi előtt, összenéznek, és tíz centiről bámulják a logót. Majd felkiált az egyik:
- Karikás autóóóó! - s szaladnak tovább...
